Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vállalkozások kezelése /2. rész

A hibás munkamenet nem azért veszedelmes mert kudarcba fulladhat,
hanem azért mert sikerülhet.

Egy néhány elv

  • Egy célpont egyben több munkamenetet eltud indítani, szabályozni vagy megállítani. Pl. a kanyarodást is és a lassítást is az egyenes út vége indítja el, és az újra egyenes út kezdete állítja meg.
  • A célpont űzés egy célpont által önállósított folyamat működtetés. Pl. evezés a túloldalra.
  • A folyamat működtetés egy célpont űzés megvalósítója. Pl. szaladva odaérni 6:00-órára.
  • Több, egyenlő szintű célpont űzést belehet ágyazni egy magasabb szintű folyamat működtetésébe. Pl. a teherautó megrakását és a teherautó kiürítését belehet ágyazni a hófuvarozásba.
  • Több, egyenlő szintű folyamat működtetést belehet ágyazni egy magasabb szintű célpont űzésébe (célpontokkal elválasztva). Pl. a hólapátolást és a hófuvarozást belehet ágyazni a hó-eltakarításába.
  • A célpont űző folyamatot alkalmaz. Pl. a csónakot vitorlázással juttatja át a túloldalra.
  • A folyamat működtető folyamatot vezérel. Pl. a csónak vitorláját szabályozgatja.
  • A célpont űző a folyamatot beveti erők ellen. Pl. a molnár beveti a patak folyását a vízikerék ellen (megnyitja a zsilipet).
  • A folyamat működtető a folyamatot védi. Pl. a zsilip-őr védi a patak folyását a kiürüléstől.
  • A folyamat működtető kitűzi a célpontot melynek elérését az alacsonyabb szintű célpont űző saját folyamatai bevetésével biztosítja. Pl. a fejedelem megbízza a hadvezért az ellenség kiverésével az Alpokig. A hadvezér földerítéssel, tervezéssel, harcászattal, stb. kihajtja az ellenséget az Alpokig.
  • A célpont űző megszabja a folyamat irányát melynek tartását az alacsonyabb szintű folyamat működtető saját célpontjai kitűzésével biztosítja. Pl. a hadvezér megparancsolja az ellenség oldalbavágását. A törzskar kidolgoz egy tervet - melyet a hadvezér jóváhagy - és kitűzi a parancsnokoknak a tervben meghatározott célpontokat.

 

Például...

Képzeljünk el egy új munkás beállítását szerelősor munkába. 

1.

  • Célpont: lyuk a pánt végén
  • Folyamat: csavar-illesztés
  • Eredmény: Egy csavart illesztettél a pánt végén lévő lyukba (célpontot űztél)

2.

  • Célpont: láda
  • Folyamat: pánt illesztés csavarokkal
  • Eredmény: A pántot csavarokkal a ládára illesztetted (célpontot űztél)

3.

  • Célpont: a csavar feje
  • Folyamat: kulcs helyezés
  • Eredmény: Kulcsot helyeztél a csavar fejére (célpontot űztél)

4.

  • Célpont: egy kör 360.-ik foka
  • Folyamat: kulcs jobbra csavarás
  • Eredmény: A kulcsot egy kört jobbra csavartad (célpontot űztél)

5.

  • Célpont: a csavar feje
  • Folyamat: kulcs levétel
  • Eredmény: Levetted a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űztél)

 

Célpont űzés

  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik vége) (célpontot űzöl)
  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik vége) (célpontot űzöl)
  • A pántot csavarokkal a ládára illeszted (célpontot űzöl)
  • A kulcsot a csavar fejére helyezed (egyik csavar) (célpontot űzöl)
  • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
  • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)
  • A kulcsot a csavar fejére helyezed (másik csavar) (célpontot űzöl)
  • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
  • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

 

Célpontokkal szabályozott folyamat működtetés

  • Amikor egy pántot akarsz szerelni egy ládára (célpont)
  • Csavart illesztgetsz lyukba (egyik lyuk) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a csavar a lyukban van (célpont)
  • Csavart illesztgetsz lyukba (másik lyuk) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a csavar a lyukban van (célpont)
  • Pántot csavarokkal illesztgetsz ládára (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a pánt a ládán van (célpont)
  • Kulcsot viszel csavar feje felé (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs a csavar fejére ér (célpont)
  • Kulcsot jobbra csavarsz (folyamatot működtetsz)
  • Amikor elérted a 360. fokot (célpont)
  • Kulcsot távolítasz csavartól (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs már nincs a csavar fején (célpont)
  • Kulcsot viszel csavar feje felé (másik csavar) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs a csavar fejére ér (célpont)
  • Kulcsot jobbra csavarsz (folyamatot működtetsz)
  • Amikor elérted a 360. fokot (célpont)
  • Kulcsot távolítasz csavartól (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs már nincs a csavar fején (célpont)

 

Kevert

  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik vége) (célpontot űzöl)
  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik vége) (célpontot űzöl)
  • Pántot csavarokkal illesztgetsz ládára (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a pánt a ládán van (célpont)
  • Kulcsot viszel csavar feje felé (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs a csavar fejére ér (célpont)
  • Kulcsot jobbra csavarsz (folyamatot működtetsz)
  • Amikor elérted a 360. fokot (célpont)
  • Kulcsot távolítasz csavartól (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs már nincs a csavar fején (célpont)
  • A kulcsot a csavar fejére helyezed (másik csavar) (célpontot űzöl)
  • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
  • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

 

Ugyanaz a vállalkozás beágyazásokkal

Ágyazzunk be két (a pánt 2 vége) 1. célpont űzést egy magasabb szintű (6.) folyamat működtetésébe:

6.

  • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
    • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik lyuk) (célpontot űzöl)
    • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik lyuk) (célpontot űzöl)

 

Ágyazzuk be a 6. folyamat működtetését egy magasabb szintű (7.) célpont űzésbe:

7.

  • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
    • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
      • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik lyuk) (célpontot űzöl)
      • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik lyuk) (célpontot űzöl)

 

Ágyazzuk be a 3., 4. és az 5. célpont űzést egy magasabb szintű (8.) folyamat működtetésébe:

8.

  • Csavart húzol meg (folyamatot működtetsz)
    • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
    • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
    • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

 

Ágyazzunk be két (a pánt 2 vége) 8. folyamat működtetését egy magasabb szintű (9.) célpont űzésbe:

9.

  • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)
    • Csavart húzol meg (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
      • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
      • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
      • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)
    • Csavart húzol meg (másik csavar) (folyamatot működtetsz)
      • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
      • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
      • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

 

Ágyazzuk be a 7., 2. és a 9. célpont űzést egy magasabb szintű (10.) folyamat működtetésbe:

10.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
      • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
        • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik lyuk) (célpontot űzöl)
        • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik lyuk) (célpontot űzöl)
    • A pántot csavarokkal a ládára illeszted (célpontot űzöl)
    • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)
      • Csavart húzol meg (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
        • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
        • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
        • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)
      • Csavart húzol meg (másik csavar) (folyamatot működtetsz)
        • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
        • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
        • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

 

Habár a beágyazott részletes munkamenet hosszabb és bonyolultabb, a beágyazott munkamenet részletezésére semmi szükség sincs miután a részlet-munka már egyszer ki lett dolgozva. Tehát a részletezést fokozatosan (szintenként) vagy egyszerre mellőzhetjük.

Egy szint részletezés mellőzve:

10.a.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
      • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
    • A pántot csavarokkal a ládára illeszted (célpontot űzöl)
    • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)
      • Csavart húzol meg (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
      • Csavart húzol meg (másik csavar) (folyamatot működtetsz)

 

Két szint részletezés mellőzve:

10.b.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
    • A pántot csavarokkal a ládára illesztetted (célpontot űzöl)
    • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)

 

Minden részletezés mellőzve:

10.c.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)

 

Célpontot űzzek vagy folyamatot működtessek?

Amint azt látjuk a fönti szerelősor munkamenet példában, ugyanazt a munkát elméletileg ellehet végezni akár célpont űzésekkel, akár folyamat működtetésekkel, de még e kettőt keverve is. Elméletileg. De szép álmainkból irgalmatlanul fölráz a valóság. És a valóság egy bizonytalan világról tanúskodik. Hogyan fog munkamenetünk kinézni ha, például, a lyuk a pánton túl szűk? Mivel hogy a "csavar illesztgetés" sohasem érne el a "csavar a lyukban van" célpontig - ami azt megállítaná - ez a folyamat a végtelenségig folytatódna, mert a folyamat önmagában végtelen: Egy folyamat képtelen megállni; képtelen önmagát megállítani. 

Itt jön segítségünkre a célpont űzés. Minél bizonytalanabb a helyzet, annál előnyösebb a célpont űzés. Ha a lyuk túl szűk, akkor azt az akadályt a "csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba" célpontot űzés képes legyőzni mert, míg a folyamat működtetés eszközei végesek, a célpont űzés eszközei végtelenek - tiltott eszközök kivételével. Másképp mondva, a célpont űzés megengedi, sőt, megköveteli a találékonyságot, az akadályok legyőzéséhez kellő de nem-létező eszközök létrehozását beleértve. A "csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba" célpont űzés képes, ha kell, kitágítani a szűk lyukat de a "csavart illesztgetsz" folyamat működtetés nem. 

A folyamat működtetés viszont előnyösebb egy bizonyosabb világban, mert képes hibátlan munkát végezni. A célpont űzés nem törődik magával a folyamattal, csak annak hatásával. Ha a folyamat hatástalan, a célpont űző azt leváltja és helyébe egy másik folyamatot vet be. A hatástalan folyamat bevetése viszont hibának tekinthető, s emiatt a célpont űzés hibákkal jár. Ezt jó észben tartani és ellensúlyozni. A folyamat működtetés viszont csak a folyamattal törődik, és ha a folyamat hibás, azt a folyamat működtető kijavítja - mert neki az a dolga - mielőtt vagy miközben azt dolgoztatja. 

Célpont űzés vagy folyamat működtetés? Mindennapi életünkben a munkamenetek módszerét általában egyéni hajlamunk dönti el. Aki számára a tökéletesség fontos, folyamat működtetésre hajlamos. Aki számára a megfogató végeredmény fontos, inkább célpontokat űz. A fönti elemzésből azt is következtethetjük, hogy aránylag bizonyos helyzetek kezelésére a folyamatokban gondolkodók alkalmasabbak, míg az aránylag bizonytalanabb helyzeteket a célpont-hajszolók tudják leghatásosabban kezelni. Bármelyiket választjuk, sikert csak akkor remélhetünk ha e két, egymással ellentétben álló módszer egymást kiegészíti. 

Célpont űző és folyamat működtető: Egy néhány különbség

  • Aki célpontot űz, az erdőt nézi, az egységekre ügyel, durván számol, számára a tényezők helyessége fontos, nagyjában gondolkozik, gyorsan halad. Aki folyamatot működtet, a fákat nézi, a részletekre ügyel, pontosan számol, számára a tényezők pontossága fontos, aprólékosan gondolkozik, hibátlanul halad.
  • Aki célpontot űz, megeszi az ebédet. Aki folyamatot működtet, ebédel.
  • Aki célpontot űz, folyamatokból válogat. Aki folyamatot működtet, célpontokból válogat.
  • Aki célpontoz űz, a megérkezéssel törődik. Aki folyamatot működtet, az utazással törődik.
  • Aki folyamatot működtet, a körülményeket, helyzeteket, erőket figyeli. Aki célpontoz űz, a körülmények, helyzetek, erők hatását figyeli.
  • Aki folyamatot működtet, a folyamatok természetét figyeli és ismeri. Aki célpontot űz, a folyamatok hatását figyeli és ismeri.
  • Aki folyamatot működtet, vizet és vízszintet lát. Aki célpontot űz, patakot lát.
  • Aki folyamatot működtet, erőt szabályoz. Aki célpontot űz, erőt alkalmaz.

 

Labdakezelés

Eddig csak "zárt" beágyazásokkal foglalkoztunk. Most nézzük meg hogyan működtethetünk egy folyamatot anélkül hogy megállítanánk egy másik, már folyamatban lévő folyamatot. Hogyan ágyazzunk be két gyereket egymás mellé ha az egyik állandóan a fejére húzza a pokrócot a másiknak meg kilóg a lába? 

A zárt beágyazás egy működő folyamaton belül elindított és megállított folyamat. Pl. kerékpárral fékezni, elkezdeni kanyarodni, abba hagyni a kanyarodást de folytatni a fékezést.

A nyitott beágyazás egy működő folyamaton belül elindított folyamat, amely a korábban elindított folyamat megállítása után is tovább működik. Pl. kerékpárral fékezni, elkezdeni kanyarodni, abba hagyni a fékezést de folytatni a kanyarodást.

A testedzést, például, betudom ágyazni az 5-kiló súly leadásba, és az 5-kiló súly leadást betudom ágyazni az egészség ápolásba. De mi történik a vállalkozás vezérlésével ha, például, továbbra is akarok sportolni - mert szeretek sportolni -, de föladtam az 5-kiló súly leadását, viszont elkezdek diétázni, de csak azért mert egészséges? 

A beágyazásnál arra kell ügyelni hogy ki ne maradjon egy logikus célpont. Pl. hibás a testedzést célpontok nélkül beágyazni az egészség ápolásba, mert a testedzést ebben az esetben semmi sem szabályozza; nincs se kezdete se vége. A logikus sorrend a testedzés elindítása, a testedzés, a testedzés megállítása (ami lehet egyben a pihenés elindítása), a pihenés, a pihenés megállítása (ami lehet egyben az étkezés elindítása), az étkezés, az étkezés megállítása... stb.

"Nyitott" beágyazás

Célpont űzésbe

  • Átmegyek a domb tetejéről a szembelévő domb tetejére (célpontot űzök)
    • Terepet járok (folyamatot működtetek)
      • Lemegyek a domb tetejéről a völgybe (célpontot űzök)
        • Haladok egyenesen lefelé (folyamatot működtetek)
          • A szakadékhoz érve (célpont)
            • Kanyarodok balra - de még mindig lefelé (folyamatot működtetek)
              • A völgybe érve sík terepen - de tovább kanyarodva - megyek a másik domb emelkedőjéig (célpontot űzök)
              • Megyek - még mindig kanyarodva - fölfelé (folyamatot működtetek)
              • A kapaszkodó kiegyenesedésénél (célpont)
      • Egyenesen megyek föl a domb tetejére (célpontot űzök)
  • Eredmény: Átmentem a domb tetejéről a szembelévő domb tetejére (célpontot űztem)

 

Folyamat működtetésbe

  • Járom a természetet (folyamatot működtetek)
    • Átmegyek a domb tetejéről a szembelévő domb tetejére (célpontot űzök)
      • Terepet járok (folyamatot működtetek)
        • Lemegyek a domb tetejéről a völgybe (célpontot űzök)
          • Haladok egyenesen lefelé (folyamatot működtetek)
            • A szakadékhoz érve (célpont)
              • Kanyarodok balra (folyamatot működtetek)
        • A völgy sík terepének kezdete (célpont)
        • Haladok még mindig kanyarodva de már nem lefelé (folyamatot működtetek)
        • A másik domb kapaszkodójának töve (célpont)
        • Haladok fölfelé de még mindig kanyarodva (folyamatot működtetek)
        • A kapaszkodó kiegyenesedése (célpont)
        • Haladok fölfelé de innen kezdve egyenesen (folyamatot működtetek)
        • A domb teteje (célpont)
        • Megállok (célpontot űzök)
  • Eredmény: Jártam a természetet (folyamatot működtettem)

 

Kiegészítő jegyzet:

Nemrég említettem máshol hogy a szavak a fogalmak nevei

(http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol---irasunkrol/5121).

Ezekkel a kis egyszerű címkékkel azért tudjuk a legbonyolultabb fogalmak közti viszonyokat is fontolgatni, mert a szavaknál sokkal terjedelmesebb és bonyolultabb fogalmak "egybe vannak csomagolva". A szavak mindenestül előidézik ezeket a millió és millió egymásba font tényezőket, de csak egyetlenegy "labda"-ként terhelik meg a gondolkozás zsonglőrködését. Mivel hogy csak egy néhány tényezőt tudunk egyszerre latolgatni, képtelenek lennénk gondolkozni nyelv és az efféle elemes (modulusos) adatszerkesztés nélkül. 

Ha jól értem a számítástechnika programozás alapelveit, ma már azok is az elemes szerkesztést tükrözik. Óriási munkamenetet tudnak előhívni egyetlenegy parancsszóval. Ez nem azt jelenti hogy egy program nem működne másfajta szerkesztési sablonok szerint: Ha a parancsok jó helyen vannak leadva, jó helyre vannak küldve és ott fogadásra-kész "teljesítőkre" találnak, ugyanazt az eredményt termelnék ki. Sőt, általában kevesebb munkával. A baj csak az hogy az efféle "nagy tál spagetti" programokon lehetetlen eligazodni. Ahol, például, egy munkamenet nem terv szerint teljesít vagy ha változtatni kell rajta, ott egy "ahogy esik úgy puffan" munkamenet ok-okozó viszonyait gyakorlatilag lehetetlen követni. Ezért fontos a munkamenetek függetlenségének szigorú betartása és határai megjelölése. (Az elemes szerkesztés másképp is előnyös - és hátrányos is - de arra itt nem érdemes kitérni.) 

Ezt a kis bevezetőt azért írtam le mert egy vállalkozás - akár csak a gondolkozás (különben az is egy vállalkozás) meg a programozás - is munkamenet, melybe egy vagy több munkamenet lehet beágyazva, melyekbe szintén egy vagy több, további munkamenet lehet beágyazva, stb. ahogy mélyül a részletezés. 

Vállalkozásokban a függetlenség betartása abból áll hogy minden munkamenetet önállóra tervezünk. Ez az ismérv nem is okoz nagyobb nehézséget ha minden munkamenet ki lett dolgozva és ki lett próbálva - valóságban vagy valószerű gyakorlatban - elejétől végéig. A második ismérv viszont sok fejvakarásért felelős: A munkamenetek közti határok jelzőtábláit még a tapasztalt tervezők is sokszor elfelejtik kitűzni a bonyolultabb vállalkozások megtervezése során. Mivel hogy a folyamatok semmi jelzést sem tartalmaznak, mindenkinek azt tanácsolom hogy, amikor csak lehet, folyamat működtetéseket csak célpont űzések közé ágyazzanak be, még akkor is ha az fölöslegesnek tűnik, mert így biztosak lehetnek hogy meglesz a jelzőtábla, azaz, a beágyazott folyamat elindító és a megállító célpontja. Pl. Könnyű elvileg beágyazni az egészség-gondozásba a testedzést meg a tisztálkodást (mind a három folyamat), de, például, mi indítja el a testedzést és mi állítja meg? Ezen beágyazással ha a testedzés véletlenül el is indul - pl. külső okozó -, akkor vagy karambolozik a tisztálkodással - ha az folyamatban van - vagy meg sem áll az összeroskadásig - de valószínű hogy el sem indul. Ez egy olyan helyzet ahol valaki valakibe ütközik vagy valakire vár hogy elkezdhesse munkáját, nem tudván hogy az előtte lévő még el sem kezdte dolgát. (A "külső okozó" fogalom fejtegetésére itt nem akarok kitérni; a Világegyetemet alkotó kölcsönhatásokról Grandpierre K. Endre is írt már bőségesen.)

Régi mondás: Egy munkamenet sohasem olyan amilyent akartunk; legföljebb olyan amilyent megterveztünk. És, a hibás munkamenet nem azért veszedelmes mert kudarcba fulladhat, hanem azért mert sikerülhet. Ezért megy ki a főmérnök a hídépítés helyszínére; ezért megy ki a parancsnok a csatatérre.

 

PDF akta

Vállalkozások kezelése /1 rész

Vállalkozások kezelése /3. rész

Vállalkozások kezelése /4. rész

Vállalkozások kezelése /5. rész

Vállalkozások kezelése /6. rész