Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vállalkozások kezelése /4. rész

2011.02.25

Egy alakzat ajánlatosságát mindenkor a helyzetek és a körülmények szabják meg.

Most már hogy a célpont, célpont űzés, folyamat, folyamat működtetés elvei, példái, stb. már a könyökünkön jönnek ki, próbáljunk meg válaszolni Zoli kérdéseire.

Mihelyt megpróbáljuk gondolatait egy vállalkozásába foglalni, azonnal látjuk hogy mind az amit itt eddig csépeltünk csak az ott föltételezett értelemben érvényes. Ugyanaz a szó - néha kisebb-nagyobb változatban - különböző értelemben más fajta munkamenetet vagy munkamenet elemet címkéz. Tehát mielőtt válaszolni tudnánk, meg kell értenünk nem csak kérdéseit, de kérdéseit megalapozó tételeit is. Vállalkozás szempontból nézve, mit ért jelentős kifejezései alatt? Mit jelentenek azok a szavak melyek közlik gondolatait? Hadd kezdjem hozzászólásainak idevágó idézésével:

"A Magyar megmaradásért" céllal kitűzött folyamatot (ha igazam van ebben) mert ennek a folyamatnak az eredeti célja az, hogy egymás tudása segítségével népünk felvilágosodjon aminek a célja az igaz hitre való visszatérésünk és ennek alapján a Magyar Nemzet megmentése és felemelkedése. Ez cél vagy célpont?... A felvilágosodás célja a visszatérés... A visszatérés célja az összefogás... Az összefogás célja a megmentés!... a magyar nemzet megmentése hozná létre a felemelkedést is".

Lerövidítve, a megmaradás célja a fölvilágosodás, melynek célja a visszatérés, melynek célja az összefogás, melynek célja a megmentés és a fölemelkedés

Itt a figyelemre méltó fogalmak:

Megmaradás
Fölvilágosodás
Visszatérés
Összefogás
Megmentés
Fölemelkedés

Nézzük meg miféle munkamenetekre vagy munkamenet elemekre utalhatnak - igaz, néha erőltetve - ezek a szavak:

Megmaradás:

  1. Folyamat ha egy jelenséget fenntart. Pl. gyógyászatban, a megmaradás az a folyamat mely lehetővé teszi az életben-maradást.

  2. "Megmaradtat" alakban, folyamat működtetés ha egy jelenség létben tartásának munkáit vezérli. Pl. gyógyászatban, a megmaradtat  a vezérlése annak a folyamatnak mely lehetővé teszi valakinek vagy valaminek az életben-maradását.

  3. Célpont ha meghatározza a derűlátó határt egy jelenség léte és nemléte közt. Pl. "a megmaradás határán libeg". Ha sérülésem életveszélyes, akkor a megmaradás az a pont melyen túl halott lennék. (Ugyanezt ezt a határt a borúlátó halálnak nevezi, pl. "a halál határán libeg".)

  4. "Megmaradtat" alakban, célpont űzés ha törekvés egy jelenség megszüntetésére törekvő erő elhárítására. Pl. ha még élek amikor a mentősök megérkeznek, akkor a megmaradtat az a célpont űzés mely a halált okozó tényező elhárítására összpontosít.

Itt vegyük észre a különbséget a vezérlés (2.) és a törekvés (4.) közt. A vezérlés is törekvés, de nem azonos a célpont felé törekvéssel. Az egyik törekvés a vezérlésre, a másik törekvés valaminek elhárítására. Szintén vegyük észre a különbséget az "út" egy állapot felé, és annak az útnak a "végállomása" között. Az egyik célja a (közvetett) létben-tartás, a másiké a nemlét állapotot okozó tényező (közvetlen) elhárítása. A kettő nem ugyanaz: Az életben-tartás sikeres akkor is hogy csak egy másodpercig élek miután a mentős elindította a "megmaradás" folyamatot. Az életet fenyegető tényező elhárítása viszont csak akkor sikeres ha a halál már nem fenyeget.

Fölvilágosodás:

  1. Folyamat ha fokozza a tudást. Pl. tanulásban, a fölvilágosodás az a folyamat mely növeli tudásomat.

  2. "Fölvilágosodok" alakban, folyamat működtetés ha tudásom növelését vezérli. Pl. amikor tanulok, akkor a fölvilágosodok a vezérlése annak a folyamatnak mely fokozza tudásomat.

  3. Célpont ha meghatározza a tudatlan szempontjából nézve a tudatlanság és a tudás közti határt. Pl. "elérte a fölvilágosodást". Ha valamit nem tudtam de most már tudom, akkor a fölvilágosodás az a pont mely egy tudását fokozó számára e két szellemi állapotot elválasztja egymástól. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor elsötétülésnek hívhatnánk.)

  4. "Fölvilágosodok" alakban, célpont űzés ha törekvés a tudatlanságban a tudatlanság és a tudás közti határ felé. Pl. amikor megakarok valamit tudni, akkor a fölvilágosodok az a célpont űzés mely annak megtudására összpontosít.

Itt is vegyük észre ugyanazokat a különbségeket a 2. és a 4. között. Az egyik célja a meghatározatlan tudás (közvetett) fokozása, a másiké egy meghatározott tudás (közvetlen) elérése.

Visszatérés:

  1. Folyamat ha haladás egy előbbi, korábbi hely, idő, állapot, helyzet, körülmény-készlet, lét, stb. felé. Pl. a gumi-kerék szelep visszatérése az a folyamat mely abba az irányba halad (pl. a kerék teteje felé) ahol már volt.

  2. "Visszatértet" alakban, folyamat működtetés ha valaki vagy valami előbbi, korábbi hely, stb. léte felé haladását vezérli. Pl. amikor Árpád fejedelem a törzsvezérekkel gyűlésezik, akkor a visszatértet a magyar nép haladásának vezérlése vissza a Kárpát-medence felé.

  3. Célpont ha meghatározza a távollét, és egy előbbi, korábbi hely, stb. lét közti határt. Pl. "az időseket sokszor a visszatérés gyermekkorukba veszélyezteti". Ha valahol voltam de most már újra ott vagyok ahol azelőtt voltam, akkor a visszatérés az a pont mely egy visszafelé vezető úton elválasztja e két helyet (stb.) egymástól. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor elhagyásnak hívhatnánk.)

  4. Célpont űzés ha egy meghatározott előbbi, korábbi pont elérésére összpontosít. Pl. amikor hazamegyek, akkor a visszatérek az a célpont űzés mely a hazaérésre összpontosít.

Ugyanazok a különbségek a 2. és a 4. között itt is lényegesek. Az egyik célja a vándorlás (közvetett) irányítása, a másiké a (közvetlen) hazajutás.

Összefogás:

  1. Folyamat ha haladás az együttműködés felé. Pl. csapatszellem értelemben, az összefogás az a folyamat mely egyesíti a csapat elemei egyéni erőit.

  2. "Összefogást serkentek" alakban, folyamat működtetés ha haladást vezérel az együttműködés felé. Pl. ha úgy hatok hatáskörömre hogy annak minden tagja annyira utál vagy szeret engem (mindegy), hogy egyéni érdekeit is félreteszi, nézeteltéréseit is félresöpri csak azért hogy kibánjon velem, illetve hogy velem tartson, akkor az összefogást serkentek a vezérlése annak a folyamatnak mely egyének együttműködését ösztönözi. (Az összefogást magát a közös cél jellege nem minősíti. A lényeges különbség a ki ellen, mi ellen és a kiért, miért közt az hogy az egyik romboló míg a másik alkotó.) (Itt meg kell említeni hogy az összefogás serkentés nem föltétlenül szándékos. Pl. a magyarok nyakába ültetett, az élősködők érdekeit szolgáló politikusok - egyik a másik után - olyan undort keltettek hatáskörükben maguk ellen, hogy minden magyar kész volt "egyéni érdekeit is félretenni, nézeteltéréseit is félresöpörni" csak azért hogy megszabaduljon ezektől a hazaárulóktól. Föltételezhető hogy élősködő főnökeik részben emiatt váltották le őket; ekként vonták ki a szelet a magyar összefogás vitorlájából.)

  3. Célpont ha meghatározza a csoportosulók egyéni akaratai és a közös egy-akarat közti határt. Pl. "a csapat elérte az összefogást". Ha eddig mindenki a saját feje után ment de most már egyként cselekszik, akkor az összefogás az a pont melytől kezdve a csoport közös érdeke elsőbbséget élvez. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor szétszakadásnak hívhatnánk.)

  4. "Összefogom" alakban, célpont űzés ha törekvés az egyéni akaratok felől az egyéni akaratok és a közös egy-akarat közti határ felé. Pl. ha úgy hatok hatáskörömre hogy annak minden tagja annyira megutálja vagy megszereti (mindegy) vesszőparipámat, hogy egyéni érdekeit is félreteszi, nézeteltéréseit is félresöpri csak azért hogy azt megsemmisítse, illetve támogassa, akkor az összefogom az a célpont űzés mely az egyének egybekovácsolására összpontosít.

Itt is figyeljünk ugyanazokra különbségekre a 2. és a 4. között. Az egyik célja a haladás vezérlése az együttműködés felé, a másiké az együttműködés létrehozása. A kettő itt sem ugyanaz: A haladás vezérlése az együttműködés felé bármilyen fokozatban sikert jelent, míg az együttműködés létrehozása csak akkor sikeres ha mindenki (vagy egy meghatározott csapat minden eleme) együttműködik.

Megmentés:

  1. Folyamat ha haladás valaki vagy valami megszabadítása felé egy veszélytől, bántalomtól, sérelemtől; fenyegető helyzettől, állapottól, körülménytől, stb. (vagy haladás a veszély, stb. elhárítása, hatástalanítása, megszüntetése, megsemmisítése, stb. felé). Pl. tűzoltó munkában a megmentés az a folyamat mely a lakókat menti.

  2. Folyamat működtetés ha vezérli valaki vagy valami megszabadítását egy veszélytől, (stb.). Pl. a tűzoltó munkák vezérlésében a megmentés a lakókat mentő tűzoltók tevékenységeinek irányítása.

  3. Célpont ha a biztonság felé törekvéskor meghatározza a veszély és a biztonság közti határt. Pl. "a lakók megmentéséig nem pihenünk" Ebben az értelemben a megmentés az a célpont mely megállítja a lakókat mentő tűzoltók munkáját és elindítja pihenésüket. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor veszélyeztetésnek hívhatnánk)

  4. "Megment" alakban, célpont űzés ha törekvés egy veszély-helyzetben lévő eljuttatására a veszély és a biztonság közti határtig. Pl. amikor a tűzoltó menti a lakót, akkor a megment az a célpont űzés mely a lakó eljuttatására összpontosít egy biztonságos pontig.

Itt is vegyük észre ugyanazokat a különbségeket a 2. és a 4. között. Az egyik célja a megszabadítás folyamat vezérlése, a másiké a szenvedő eljuttatása egy meghatározott biztonságos pontig. A kettő itt sem ugyanaz: Az egyik már sikeres ha a folyamat bárhol, bármelyik pillanatban tervszerűen működik, a másik csak akkor sikeres ha a lakók el lettek juttatva a megadott pontig.

Fölemelkedés:

  1. Folyamat ha fölfelé haladás. Pl. művelődésben, a fölemelkedés az a folyamat mely fokozta műveltségemet.

  2. "Fölemelkedik" alakban, folyamat működtetés ha a fölfelé haladást vezéreli. Pl. amikor művelődik, akkor a fölemelkedik a vezérlése annak a folyamatnak mely fokozta műveltségét.

  3. Célpont ha meghatározza a jelen szint és a jelennél magasabb szint közti határt. Pl. "elérte a fölemelkedést". Ha üdvösségemet eddig az anyagi javak fogyasztásával vagy halmozásával próbáltam megvalósítani, de most már azt az anyagi világon túli értékekben keresem, akkor a fölemelkedés az a pont mely e két észjárást elválasztja egymástól. (Ugyanezt a célpontot az ellenkező irányba haladáskor lesüllyedésnek hívhatnánk.)

  4. "Fölemelkedek" alakban, célpont űzés ha törekvés a jelen szint és a jelennél magasabb szint közti határ felé. Pl. ha az anyagi világon túli értékekben látom üdvösségemet, akkor a fölemelkedek az a célpont űzés mely az anyagi lét fölötti világ határ elérésére összpontosít.

Itt is vegyük észre ugyanazokat a különbségeket a 2. és a 4. között. Az egyik célja a haladás vezérlése bárhova de magasabbra, a másiké egy meghatározott magasabb szint alsó határának elérése.

Ezek az értelmezési különbségek, habár néha pindurkák, óriási kudarcokért felelősek. Azok a sikeres erőfeszítések melyeknek csak a végén derül ki hogy ami sikerült nem az amit akartunk, a legleverőbb csalódások közé sorolhatók. Ezért fontos szóba foglalni és leírni célunkat mielőtt nekivágunk a munkának.

Rendezés

Ezután, érvényesítsük és hozzuk rendbe céljainkat. Ha semmi viszony sincs köztük, akkor 6 egymástól független cél felé törekszünk - valójában, 6 külön vállalkozásként -, például párhuzamosan. A párhuzamos alakzat előnye a többhatásosság. A többhatású művelet azért előnyös mert megosztásra kényszeríti az ellenálló erőt, és mert egy-egy művelet megbénulása vagy megbukása nem befolyásolja a többi siker-lehetőségét. Hátránya viszont az erő szétosztása, és vezérlésének nehézsége. Ezen alakzatban a törekvés mind a 6 célra egyszerre, mondhatni, vállvetve irányul.

Egy másik a soros alakzat. A soros alakzat hasonlít a párhuzamoshoz abban hogy nincs viszony a célok közt, hogy a célok egymástól függetlenek, és hogy 6 külön vállalkozást igényel, de eltér abban hogy egyben többhatású lenne. A soros alakzat előnye az ellenálló erő folyamatos lemorzsolása, és vezérlésének egyszerűsége. Hátránya szűk hatása, és az erő szétosztása. Ezen alakzatban a törekvés 6 célra irányul, egymás után, libasorban. (Ettől függetlenül, összpontosíthatnak ugyanarra a célpontra - ha célpont űzések.)

A harmadik a rang-rendezés. Ezen alakzatban a célok felsőbbségük szerint kerülnek föl egy ék alakú listára, melynek tetején (az ék hegye) az elsőbbséget élvező cél uralkodik. Minden más cél az elsőbbséget élvező célt szolgálja különböző rend-fokozatokban. Ezen fajta alakzat előnye az erő lehető legnagyobb összpontosítsa, és az aránylag könnyű vezérlés. Tehetséges kezekben, aránylag kevés de összpontosított erő bevetése az ellenálló erő gyenge pontja ellen csak kivételesen hatástalan. Hátránya viszont az hogy ha sikertelen, akkor az összes bevetett erő odaveszik, és hogy vezérlése lassú. Ezen alakzatban minden törekvés az elsőbbséget élvező célra irányul.

Egy negyedik változat a föntiek végtelen keveréke különböző arányokban. Például, 6 párhuzamos cél helyett 5 párhuzamos cél, melyeknek egyikét - mondjuk az összefogást - a visszatérés libasorban követ. Vagy 6 párhuzamos cél helyett 2 párhuzamos cél melyeket egy-egy elsőbbséget élvező cél összpontosít. Megfordítva, egy soros alakzat alá rendelt irányulás két vagy több párhuzamos célra.

Egy alakzat ajánlatosságát mindenkor a helyzetek és a körülmények szabják meg.

Lerövidítve, a megmaradás célja a fölvilágosodás, melynek célja a visszatérés, melynek célja az összefogás, melynek célja a megmentés és a fölemelkedés.

Ha Zoli céljait vesszük például (csak példaként), akkor mondhatnánk hogy rang-rendezés alakzatban a megmentés és a fölemelkedés élvez elsőbbséget, és minden más cél fokozatosan azt szolgálja.

A.
Megmentés és fölemelkedés

  • Összefogás
    • Visszatérés
      • Fölvilágosodás
        • Megmaradás

 

Kevert alakzatban (szintén csak példaként) mondhatnánk hogy két cél, a megmentés és a fölemelkedés, rendeli maga alá (például) a összefogást és a visszatérést, illetve az fölvilágosodást és a megmaradást.

B.
Megmentés

  • Összefogás
    • Visszatérés

 

Fölemelkedés

  • Fölvilágosodás
    • Megmaradás

 

Vagy mondjuk hogy a megmentés élvez elsőbbséget, melynek sikeréhez az összefogás nélkülözhetetlen, és az összefogást csak a párhuzamosan, egyszerre bevetett, visszatéréssel és fölvilágosodással lehet elérni, míg a fölvilágosodást a szintén párhuzamosan bevetett megmaradás és a fölemelkedés szolgálja (hozza létre).

C.
Megmentés

  • Összefogás
    • Visszatérés, Fölvilágosodás
      • --- Megmaradás, fölemelkedés

 

(A fönti tagolások a rang-szervezet alakzatát próbálják kifejezni, nem a munkameneteket.)

Most már hogy sikerült mindenkit teljesen megzavarnom - s emiatt repülnek is a gólok a hálónkba -, szedjük össze eddigi tudásunkat és próbáljuk meg megnyerni ezt a meccset.

Az elején azt mondtuk hogy célunkat mindenképp foglaljuk szavakba és írjuk le, mert a szóba foglalás és a leírás során derül ki mi világos, mi nem. Tehát térjünk vissza Zoli meghatározásaira.

"A Magyar megmaradásért" céllal kitűzött folyamatot (ha igazam van ebben) mert ennek a folyamatnak az eredeti célja az, hogy egymás tudása segítségével népünk felvilágosodjon aminek a célja az igaz hitre való visszatérésünk és ennek alapján a Magyar Nemzet megmentése és felemelkedése. Ez cél vagy célpont?... A felvilágosodás célja a visszatérés... A visszatérés célja az összefogás... Az összefogás célja a megmentés!... a magyar nemzet megmentése hozná létre a felemelkedést is".

A cél szóba foglalása arra kényszeríti Zolit hogy hozza rendbe céljait. Ezen munka megvilágítja a viszonyokat céljai közt, melyeket felsőbbségük szerint listázza. Az összefogást a visszatérés fölé és a megmentés alá helyezi, és egyben meghatározza az elsőbbséget élvező célt (végcélt), azaz, a megmentést. Ám, a fölfelé mutató "is" szó egy rang-rendezésben általában bajt jelent, mert két vagy több cél szolgálását jelzi. Egy rang-rendezésben két vagy több cél szolgálhat egy náluk magasabb szintű célt, de minden szint célja csak egyetlenegy magasabb szintű célt szolgálhat. Emiatt az "A" munkamenet hibás: Az "elsőbbség" fogalom kizárja az elsőbbség megosztását. Továbbá, lehet hogy a vállalkozás egyébként fölemelkedést is eredményez, de mellékes előnyöket, még ha nem is versenyeznek elsőbbségért,  nagy "bűn" célok közé sorolni - habár sokan "vétkeznek" ekképp -, mert könnyűszerrel, észrevétlenül elvonhatják a célokra szánt erőt.

A "két mestert" szolgáló hibát háromféleképp lehet helyre hozni: Alárendeltetéssel, vagy a versenyző cél eltörlésével. Ha egyik megoldás sem elfogadható, akkor a vállalkozást föl kell bontani két, egymástól független vállalkozásra - pl. "B". Az efféle zürzavart a méhek, például, úgy hozzák rendbe hogy vagy elpusztítják a frissen kikelt anyát, vagy az öreg anya a dolgozó méhek egy részével együtt elköltözik. (Egy anya alárendeltetését a méhek nem tekintik megoldásnak.)

Próbáljuk meg az "A" rang-szervezetet átírni különböző változatokban:

Alárendelt "fölemelkedés"
Megmentés

  • Fölemelkedés (a megmentést szolgálja)
    • Összefogás (a fölemelkedést szolgálja)
      • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
        • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
          • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

 

Törölt"fölemelkedés"
Megmentés

  • Összefogás (a megmentést szolgálja)
    • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
      • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
        • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

 

2 vállalkozásra bontva
Megmentés

  • Összefogás (a megmentést szolgálja)
    • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
      • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
        • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

 

Fölemelkedés

  • Összefogás (a fölemelkedés szolgálja)
    • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
      • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
        • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

 

A két vállalkozásra bontott rang-szervezet ugyanazokkal a munkamenetekkel szolgál két, különböző, elsőbbséget élvező célt, de egymástól függetlenül. Ez a bontás mindenképp erő megosztást (véges erő-forrás) vagy kétszer annyi erőt (végtelen erő-forrás) igényel.

 

PDF akta

Vállalkozások kezelése /1 rész

Vállalkozások kezelése /2 rész

Vállalkozások kezelése /3 rész

Vállalkozások kezelése /5. rész

Vállalkozások kezelése /6. rész